A Nemzetközi Valutaalapnál is Varga Mihály lép Matolcsy György helyébe
A lépés ugyan formalitás, a hatása mégis fontos.
A lépés ugyan formalitás, a hatása mégis fontos.
Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát.
Az új jegybankelnök megerősítette, hogy szabadulna az elődje által kitalált struktúrától, amelynek ügyében nyomozás is folyik már.
Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült.
Elkezdték visszacsinálni a cégkavarásokat.
Sokan örülhetnek majd, amikor meglátják Varga Mihály aláírását, és a kezükbe is foghatják az ezzel ellátott pénzt.
Fülöp Attila a 2022 májusa óta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.
Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Új szereplők és új szerepkörök mutatkoztak be a magyar gazdaság hagyományos évnyitóján, ahol az is kérdés: milyen patronokat tartogat még a kormány az után, hogy Orbán Viktor már februári évértékelőjében elkezdte az osztogatási programot. Élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról.
Kamatcsökkentésre nem nagyon érdemes készülni mostanában, de a klasszikus jegybanki feladatokon kívüli munkákból kevesebb lesz az új MNB-elnök szerint.
Alapvető változások jönnek a Magyar Nemzeti Bank felső vezetésében, mindez egy gazdaságilag viszontagságos időszakban, egy választást megelőzően. Spekulálunk: milyen lesz a Varga Mihály által vezetett jegybank, megítélésében és szakmai preferenciáiban.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
Varga Mihály államtitkárai közül csak egy maradt a régi pozíciójában, Nagy Márton a helyettes államtitkárokat tolta előre, őket pedig jórészt a saját embereivel pótolta a szupererős nemzetgazdasági tárcánál.
A távozó pénzügyminisztert éltető szinte összes példa a 2000-es és a 2010-es évekből származik.
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.
Tállai András, a megszűnő Pénzügyminisztérium miniszterhelyettesének sorsáról viszont egyelőre nem döntöttek.
A pénzügyminiszter nem teszi le a lantot. A Költségvetési Tanács szerint Varga utolsó büdzséje kockázatos, a parlament kormánypárti többsége azért csont nélkül megszavazta.